A legr�gebben teny�sztett fajt�k egyike, 500 �ve karthauzi szerzetesek hozt�k magukkal Afrik�b�l. Sz�re finom, selymes, f�nyl�, t�m�tt, nem fekszik szorosan a testre, ami gyapjas aljsz�rzet�nek k�sz�nhet�. Megengedett a sz�rke �s a k�k sz�n is, azonban a legkedveltebb a vil�gosk�kes-sz�rke �rnyalat� �llatok. A feln�tt �llaton nem lehet cs�kozotts�g vagy feh�r sz�rsz�l. A karthauzi feje g�mb�ly�, f�le k�zepes nagys�g�, v�g�k�n lekerek�tett, kiss� el�retol�dik, ami olyan, mintha a macska �lland�an figyelne, szeme nagy, r�z- vagy s�t�t narancssz�n�. A fajta er�s, izmos testfel�p�t�s�. Nagyon intelligens, f�lelmet nem ismer, nagyon b�tor, vid�m, mozg�kony, rendk�v�l akt�v, de nem igaz�n hagyja mag�t k�nyeztetni. Hangosan dorombol, de halkan, gyenge hangon ny�vog �s csak nagyon keveset, k�r�lbel�l �gy, mint a macskak�lyk�k. A k�lyk�k cirmosrajzolat�ak, gy�r�s fark�ak. Ezek a jegyek gyakran csak egy�ves korra t�nnek el, a szem�k v�gleges sz�ne is csak k�s�n alakul ki.