A jagu�rok nagyon hasonl�tanak a leop�rdokhoz, �m robusztusabbak �s er�sebbek is n�luk. A legnagyobb k�l�nbs�g a jagu�r �s leop�rd k�z�tt, hogy a jagu�rnak sokkal er�teljesebb a testfel�p�t�se �s nagyobb r�zsaszer� foltok d�sz�tik bund�j�t. A jagu�r bund�j�n lev� foltok nagyobbak �s kevesebb van bel�l�k �s gyakran v�kony vonalak teszik s�t�tebb�, melyek a kisebb pettyeket �vezik k�r�l. A jagu�r feje sokkal sz�gletesebb, �s r�videbb, z�m�k v�gtagokkal rendelkezik. Ezen tulajdons�gok miatt a jagu�rt n�ha a macsk�k „bulldogj�nak” is h�vj�k.

A jagu�rok testhossza 162–183 cm k�z�tt van, nem sz�m�tva a farokhosszot, mely k�r�lbel�l 76 cm. Marmagass�ga 67–76 cm �s s�lya 56 �s 96 kg k�z�tt van, de a tud�sok feljegyeztek m�r 131 �s 151 kilogrammos egyedeket is. A n�st�nyek �ltal�ban h�sz sz�zal�kkal kisebbek, mint a h�mek. A D�l-Mexik�ban �s K�z�p-Amerik�ban �l� jagu�rok �ltal�ban kisebbek, a h�mek �s n�st�nyek 56, illetve 40 kg s�ly�ak. A jagu�rnak van a macskaf�l�k k�z�tt a leger�sebb �s a ragadoz�k k�z�tt a m�sodik leger�sebb �llkapcsa. M�ret�hez viszony�tva a jagu�r �ltal kifejtett harap�s ereje nem hasonl�that� �ssze m�s nagymacsk��val. Fogs�gban �l� jagu�rokn�l feljegyeztek m�r olyan esetet, hogy fogaik seg�ts�g�vel 6 millim�teres lyukat �t�ttek egy tekegoly�ba. „El�g er�sek ahhoz, hogy egy 800 fontos bik�t 25 l�bra vonszoljanak �llkapcsaik seg�ts�g�vel �s porr� z�zz�k a legkem�nyebb csontokat is.”